<< Automaták, robotok >>
------------->>Vákuum TV<<
|
|
ie.
I. sz.
Alexandriai Heron "Automata színház" című munkájában leírja egy mechanikus színház modelljét, melyben kizárólag fogaskerekekkel, emelőkarokkal és csigákkal mozgatott bábuk szerepelnek. Az öt felvonásos színdarab a trójai háború egy epizódját eleveníti fel: miként állt bosszút Naupliosz a görögökön, akik megkövezték fiát, Palamédészt. |
 |
Gólem II. Rudolf császár idejében élt Prágában Liwa ben Bezalcel, aki agyagból gyúrt magának favágásra és vízhordásra egy szolgát. Gólemet úgy lehetett életre kelteni, ha egy kabbalisztikus varázsszavakkal teleírt lapot tettek a szájába. |
|
Homunculus
A középkori alkimisták körébe elterjedt tanítás szerint, tisztán kémiai eljárással, laboratóriumban előállítható mesterséges ember. |
|
|
XIII.sz.
Albertus Magnus (1193-1280) épített egy gépembert, androidot, melynek minden testrészét egy másik csillag befolyása alatt forrasztottak össze. A mester szolgája a beszéd képességét is megkapta, ez lett a veszte: a tanulmányaiba mélyedo Aquinói Szt. Tamást zavarta üres fecsegése és szétrombolta a gépezetet. |
|
|
1738
Jacques de Vaucanson legismertebb munkája egy ember nagyságú fuvolajátékos, ami a fuvolát a szájához tartva fújva és ujjaival meghatározott sorrendben váltogatva a hangszer billentyűit, 11 különböző melódiát tudott eljátszani. Vaucanson másik remekműve, a kacsa, meglehetősen változatos mozgásokra volt képes. Nemcsak hápogott és dülöngélve lépegetett, hanme úszkált is, lubickolt a vízben. Ezenkívül ivott a vízből, szemeket csipegetett és szimulálta az emésztés végtermékét is, bűzös golyócskák formájában. |
|
1752
Lorenz Rosenegger igen nagy sikert aratott Heilbrunnban az addigi idők legnagyobb automata bábszínházával, melynek színpadán 113 mozgó és több mint 140 mozdulatlan bábu szerepelt. |
|
 |
1753
A bécsi műszaki múzeumban látható Friedrich von Knaus udvari ezermester írószerkezete. Ez az allegórikus emberi alak egy földgömbön ül és legfeljebb 79 betűből álló szöveget képes leírni egy papírlapra. |
 |
1769
Kempelen Farkas sakkozó törökje |
 |
1774
A svájci Neuchatel város szépművészeti múzeumában tekinthető meg két tehetséges órás, Pierre Jacques és fia, Henri Droz több munkája. Leghíresebb munkájuk az Író, a Zenész és a Festő. |
 |
1850
Valcert járó pár Alexandre Nicolas Theroude 1807-ben született St. Pierre-en-Val-ban. Játékgyárának csődje után kezdett nagy méretű automatákkal foglalkozni. Párizs leghíresebb automata játékgyárosává küzdötte fel magát, míg 1870-ben újból csődbe jutott és egy fillér nélkül, az ismeretlenség homályában távozott az örök kibertérbe. |
 |
1880
Antoine Michel Marie Vichy 1813-ban született Párizsban. Órásként dolgozott, de játékokkal is foglalkozott. Cégét fia, Gustave Vichy vitte tovább, aki már kizárólag automatákra szakosodott, melyekből az 1878-as Világkiállításon is láthatott pár darabot a nagyérdemű. A családi tradíciót Gustave fia, Henry éleszette újjá, aki 1896-ban amerikai leányvállalatot alapított. Az automatákba egy Lioret fonográfot szerelt, ami igazi beszédet, ill. énekhangot reprodukált. |
|
1920
Karel Capek használta először a 'robot' terminust 1920-as drámájában (R.U.R. - Rossum Univerzális Robotjai). A képlet elég egyszerű: az ember elkészíti a robotot, majd a robot legyilkolja az embert. |
|
 |
Mr.
Televox
R. J. Wensley amerikai mérnök konstruálta, ember formájú robot. Füttyjelekkel lehetett irányítani: bekapcsolta a porszívót, vagy a ventillátort, kinyitotta az ablakokat és az ajtót. Ezenkívül meg tudott szólaltatni pár mondatot egy mágneses szalagról. Átalakított formájában ügyeletesként alkalmazták egy New York-i felhőkarcoló vízellátási rendszerében. Figyelte a vízszintet, megindította a szivattyúkat, telefonhívásra felvilágosítást adott a vízvezetékrendszer állapotáról. |
 |
1926
Fritz Lang: Metropolis |
|
1928
Richardson angol mérnök elkészítte Erik névre hallgató villanyemberét. Szintén távolról lehetett irányítani: a akpott parancsnak megfelelően leült, vagy felállt, válaszolt néhány egyszerű kérdésre, mialatt villogott a szeme és zöld lámpák égtek a szájában. |
|
 |
1929
Dr. Motor, Tarján Ferenc szerkenytyűje, 1929 januárjában mutatkozott be a budapesti Corvin áruházban. Működését egy akusztikailag teljesen elkülönített, távoli helyiségből irányították. Ez a helyiség egy miniatűr stúdió, ahonnan nemcsak a beszéd, hanem az egyes mozgások is vezéreltettek. |
 |
1932
Az angol Harry May hatalmas, kéttonnás robotot szerkesztett. Ez az Alfa nevű robot nemcsak felállni és leülni tudott és kezeit mozgathatta, hanem beszélt is, fütyült, énekelt, sőt célba lőtt egy revolverrel: 20 méterről minden golyóval beletalált egy almába. |
|
1941
A science fiction író Isaac Asimov használta először a 'robotics' kifejezést a robot technológia és robotipar megjelölésére |
|
 |
1948
Megjelent Norbert Wiener "Cybernetics" (Kibernetika, avagy szabályozás és hírközlés élőlényekben és gépekben) című könyve, amely a mesterséges intelligencia kutatóinak egyik legfontosabb inspirációs forrása lett. A II. világháború folyamán végzett repülőgép-elhárító rendszerek terén végzett munkája a radar-képek elemzésén alapult. Wiener a "cybernetics" (kibernetika) kifejezést a görög "kormányos" szóból képezte. Nevét a történészek az EEG hullámok analizise mellett az emberi agy és a komputer hasonlóságainak feltérképezése kapcsán is emlegetik (memória - asszociáció - választási és döntési képesség stb.) |
|
1956-ban
alapította George Devil és Joseph Engelberger az első ipari robotokra
specializálódott céget.
|
|
  |
1958
A szegedi katicabogár. A modell orra egy érzékelő, amely ütközéskor Katica elfordulását váltotta ki. A hátán lévo pöttyök szintén érzékelők, a megtanultak elfelejtésére vagy megállítására szolgáltak. A modell belseje a kor technikai színvonalának csúcsát jelenti: elektroncsövekből felépített áramkörei, kondenzátoros memóriája mind elfért a testben. |
 |
1959
Az MIT Servomechanisms Laboratory bemutatta a számítógép vezérelt gyártást. Az egyetem Automatically Programmed Tools nevet viselő projektje elkészített egy nyelvet (APT), amivel egy marógépet instruáltak. A gép a bemutatón minden egyes résztvevőnek készített egy hamutartót. |
 |
1961
UNIMATE, az első ipari robot munkába állt a General Motors-nál. Egy mágneses dobon rögzített utasítássornak megfelelően a 4000 font súlyú kar forró, fröccsöntött fémdarabokat szortírozott, bár Joe Engelberger és George Devol "gyermeke" eredetileg TV-képcsövek gyártására lett tervezve. |
 |
1963
Mozgássérültek számára tervezték a Rancho Arm-ot a Rancho Los Amigos Kórház kutatói (Downey, California). A Rancho Arm hat "izülete" az emberi karhoz hasonló rugalmasságot biztosított. Az első komputer vezérelte robotkarok egyike. |
|
1965
A Stanford egyetem egy csoportja, Ed Feigenbaum vezetésével készítette el a DENDRAL névre hallgató programot, amely az első "szakértői" rendszer. DENDRAL több "if-then" szabályt alkalmazva fizikai és kémiai kísérletekben a molekuláris összetevők elemzését végezte. |
|
|
1966
ELIZA az első híres dialógus-program, egy klasszikus mesterséges intelligencia program, amit 1966-ban Joseph Weizenbaum írt az MIT-n. |
|
 |
1968
Marvin Minsky kifejlesztette a Tentacle Arm-ot (csáp-kar), ami egy poliphoz hasonlóan mozgott. 12 csuklója lehetővé tette, hogy az akadályokat kikerülje. Egy PDP-6 komputer irányította a hidraulikus kart. Falra szerelve egy ember súlyának megfelelő testet tudott felemelni |
 |
1969
Victor Scheinman Stanford Arm-ja volt az igazi áttörés: ez már valóban elektronikus, komputervezérelt robotkar volt. 1974-re a Stanford Arm kezelni tudott egy Ford T-Model vízpumpát, optikai és tapintási szenzorokkal tájékozódva. A Stanford Arm hamarosan kommerciális termék lett. |
 |
1970
Az SRI International "Shakey"-je volt az első mozgó robot, amelyet mesterséges intelligencia kontrollált. Érzékelőkkel felszerelve és egy probléma-megoldó program (STRIPS) által vezérelve a robot tájékozódni tudott az SRI termeiben: felhasználva a környezetből érkező információkat megfelelő útvonalat alakított ki. Shakey fel volt szerelve egy TV kamerával, lézer távolságmérővel, ütközés- érzékelőkkel, melyek adatait egy DEC PDP-10 és egy PDP-15 komputernek továbbított. A komputer rádiójelekkel küldte vissza a parancsokat Shakey-nek -- "aki" aztán 2 méter per óra sebességgel száguldott tova. |
 |
1974
David Silver, az MIT kutatója tervezte az Ezüst Kart (Silver Arm), amely apró alkatrészek összeszerelésére volt képes, nyomás- és érintésérzékelők segítségével. A robotkar finom mozgásai az emberi ujjakat imitálták. |
 |
1976
Shigeo Hirose Soft Gripper-e (kb. Lágyan Markoló) olyan tárgyak alakjához is idomulni tudott, mint a képen látható boros pohár, melybe virágot helyeztek. A tokiói Institute of Technology-n készült tervek Hirose természetben tett megfigyeléseiből nőtte ki magát (pl.: elefánt ormánya, kigyó gerince). |
|
1977
Star Wars - "C3PO", "R2D2" |
|
 |
1978
A Texas Instruments Inc. bemutatta a Speak & Spell beszédtanító szerkezetet. Ez volt az emberi hang első elektronikus verziója, amit chipen tároltak. Több mint 100 másodpercnyi hanganyagot tárolt digitális formában, amit egy beszédszintetizátor állított össze értelmes szavakká. (Balról jobbra a feltalálók: Gene Frantz, Richard Wiggins, Paul Breedlove, and George Brantingham.) |
 |
1979
Az 1967 óta tartó fejlesztés eredményeként a Stanford Cart ("kordé") 1979-re már sikeresen át tudott haladni egy székekkel zsúfolt szobán minden emberi közbeavatkozás nélkül. Hans Moravec építette újjá 1977-ben, sztereó látással felszerelve. A "kordé" tetején lévő sínre egy tv-kamerát helyezett, amely különböző szögekből készített felvételeket, amiket egy helyzetelemző komputernek közvetített. |
 |
1983
A MIDI (Musical Instrument Digital Interface) bemutatója Los Angeles-ben. |
| 1984
William Gibson: Neurománc |
|
|
1986
Tudományos alapossággal először Donna Haraway, a kaliforniai egyetem főemlõstani tudósa definiálta a "cyborg" fogalmát az 1986-ban írt Cyborg Manifesto-jában (Kiborg Kiáltvány). Haraway szerint - metaforikus értelemben - már mind kiborgok vagyunk, hisz ahhoz, hogy egyáltalán létezni tudjunk a mai világban, percenként át kell lépnünk a testünk szabta korlátokat, szerszámokkal, gépekkel. Azonban technikailag is sok ember besorolható ebbe a kategóriába: elég csak a pészmékerek, mesterséges ízületek, kontaktlencsék és egyéb "implantok" viselőire gondolni. |
|
 |
Cog lényegesen más, mint robot- elődei. Ugyan nem tud elmozdulni, de van karja, válla, könyöke, csípője, gerince, keze, nyaka, amelyekkel tökéletesen utánozza az emberi mozgásokat. Újdonsága, hogy vágyai, ösztönei vannak. Arcát tapintás-, hő- és nedvességérzékelők borítják. Színes sztereókamerák imitálják a látását. Képes tárgyakra fókuszálni szemét, miközben a háttér információkat is fel tudja dolgozni. Agya egy különálló számítógép, amely az emberi agyhoz hasonlóan párhuzamos műveletvégzésű. Felismeri a környezet hangjait, mikrofonjait érzékeny célprocesszorok vezérlik és jeleit értékelik, figyeli a hang színét, erősségét, irányát. Agya a beszéd tónusából jellemzést ad a beszélőről. A robotgyerek jelenleg bölcsődés korban van, programjai a "nyújtsd ki a kezed", "fogd és vidd" szinten mozognak. Nem cselekvési sorokat, hanem viselkedési mintákat programoznak belé. Már tudja, hogy túlmelegedés esetén ki kell engednie a hűtővizét, és pihentetnie kell túl sok információ esetén az áramköreit. Tanítják játszani a gyerekjátékokkal. Absztrakt gondolkodás helyett hagyják, hogy tapintson, szagoljon, fényképezze le az őt körülvevő világot. Kérdezzen és dolgozza fel, társítsa a beérkező válaszokat. Ha érdeklődik, akkor már önállóan tanul és intelligensnek is tekinthető. Agyába mesterséges hormonokat is ültettek: egy idő után felismeri, tiszteli és szereti tanítóit. Fájdalomérzékelőinek köszönhetően néhány pofon jobb belátásra bírhatja persze csak akkor, ha nagyon muszáj. Az indokolatlan bántalmazást ő is a szívére veszi. |
------------->>Vákuum TV<<